A legenda szerint Japánt Jimmu császár alapította, az i. e. 7. században. Az 5-6. századtól a kínai kultúra hosszú hatása kezdődött meg. Ilyenkor terjedt el a kínai írásrendszer és a buddhizmus. Ebben az időben az igazi hatalom a sougunok (katonai kormányzók) és a nemesség kezében volt, bár szimbolikusan a császár uralkodott.

A 16. században keresztény misszionárusok által kerültek kapcsolattal az új vallással. A 17. századtól kezdve az ország mintegy kétszáz évig (1854) mindentól elszigetelve élt, mert európai hódításoktól tartottak. Ezek után a császárság átvette a vezető szerepet és néhány év alatt újra kiépítették a kapcsolatot Nyugattal. Ekkor szűnt meg a feudális rendszer, gazdasági, szociális és katonai reform jelent meg.

A 20. századtól kezdve egyre jobban törekedtek a katonai terjeszkedésre, így szép lassan a II. világháborúban találták magukat. Japánt végül legyőzik és 1945 szeptember 2-án kapitulál. A háború után 1952-ig maradta az USA fenhatósága alatt, ettől kezdve azonban gazdasági és társadalmi élete ismét megnőtt.